L, Ly
Láb. Közönségesen jegyzi szolgáinkat és szolgálólányainkat.
Kerner szerint: nagy láb jegyez rendetlenséget az erszényben, a gazdaságban; kis láb: barátság; beteg láb: segítség egy ismeretlen részéről. Lábat mosni: biztos betegség. Mezítláb járni: változás, új hivatal; asszonynak hónapszám. Négy lábad ha volna: megcsalnak, megcsúfolnak. Törött láb: veszély. Mankós láb: segedelem egy elveszített ügyben.
A lipcsei könyv szerint: levegőbe emelt láb, amely férfin volna asszonyé, paráznaságot mutat egy atyádfiához. Szamár- vagy öszvérlábon megérkezni idegen városba, jelenti, hogy nagy szerencséd lesz egy közeli utazásban. Lólábad, ha volna, amelyet hiába rejtegetnél: veszedelmet mutat egy közeli szerelem révén. Vasalt láb: erő, bátorság.
A különös álmokban: lábunk mintha elfonnyadna, és hasonlatossá lenne a város kapui mellett tanyázó koldusok lábához: mutatja, hogy egy utazás révén szerelmi boldogságot vélünk elérhetni, de utunkban megakadályoznak.
R. M mondja, hogy asszonyláb, amely törzs nélkül a szoba mennyezetén röpködne, de mi fel nem ismerhetjük tulajdonosát: férfinak elerőtlenedést jegyez. Drótostót lába: betegség. (Ugyanott: utazás.) Görbe láb: hamisság, csalás. Táncoló lábak: epekedés jelei. Térdeplő lábak: keserűség a múlt miatt. Lábnál fogva akasztatni: szerencsétlenség a vízen.
Lábad, ha volna óriásé: nagy utazásod vagyon. (Gvadányi.) Láb, amely a sarokban áll: veszteség. (S. j.)
Lábas. Öröm. Nagy lábas: asszonyt; kis lábas: leányt is mutat. Lábastükör: feleség.
Labdázni. Gond.
Láda. Üres: nagy harag; teli: kellemetlenség egy atyafi révén. Ládát háton hordani: zord idők jegye.
Kernernél: láda hazugságot jegyez. Ládában utazni: bizonytalan jövő. - R. M. szerint csizmadialáda, ha üres: jó vásárt mutat. Vándorkatona ládája mindig nélkülözés. Kovácsláda: hideg időjárás. Idegen láda, amely volna szobánkban, jelent titkot. - Gvadányiban tulipános láda: asszonynak özvegységet mutat.
Lakat. Mindig valamely titok. Felvert lakat: tolvajság. Lakatos: kellemetlenség.
Lakomán ülni: jegyez nagy haragot egy jó baráttal.
Lámpa. Újdonság.
Kernernél lángoló lámpa: jegyez temetést. Lámpa a messziségben; hideg időjárás. Égő lámpát vinni a ház körül: örömteljes családi esemény. Eloltott lámpa: nem sikerült terv.
A lipcsei nagy könyv szerint: vámszedők vagy révészek lámpáját messziről látni: jegyez nem sikerült utazást. Idegen városban égő lámpa: felvilágosítás egy titokról. Részeg emberek lámpása: légy óvatos.
R. M. szerint: lámpaüveg jegyez társaságot; eltört lámpaüveg: tűzvész.
Udvaron bolyongó lámpavilág András napján: hosszú, kemény telet mutat. (Régi magyar naptár.) Utasok vagy búcsúsok lámpása: hosszú, szép idő jele. (S. j.)
A különös álmokban: lámpa, amely bennünk világítana, és sehogyan el nem rejthetjük: vallomást teszünk akaratunk ellenére. Ugyanaz lánynál: többé el nem titkolható szerelmi viszonyt is mutat.
Lámpa, amellyel öregember jönne: betegnek igen gonosz. (D. G. Gy.)
Lánc. Szegénynek fogság, gazdagnak szerencse.
Kerner Jusztinusz szerint: láncban járni: jegyez megszabadulást egy félelmetes gondtól. Láncot verni (másnak): hiú reménység. Láncos eb: hideg időjárás.
R. M. szerint: láncot vonni a mezőkön, amelyek nem tulajdonunk: jegyez pört, amelyet megnyerünk. Láncos ember: félelem.
A különös álmokban: lánccsörgés, amely hallatszana pincénkből vagy padlásunkból: egy régi bűnt jegyez, amely előbb-utóbb napvilágra kerül. Láncra fűzve vonszoltatni idegen országban, idegen emberek között: nagy kitüntetés.
Nürnbergben láncban ülni: közelgő betegség. (Lipcsei nagy könyv.)
Lándzsa: Jó hírek.
Láng. Ha fényes és közeli: öröm. Távolban látszó láng (füsttel): harag. Sok láng: ajándék, ékszer, arany.
Hármas lángot elhagyott mezőn látni: jegyzi, hogy rövidesen megtaláljuk azt, akit hiába kerestünk. (Kerner.) Lángoló haj: balszerencse. Pásztortűz messzi lángja: nyugodalmas élet. (R. M.) Láng, amely szobánkba jönne, de ott semmit nem pusztítana: váratlan látogatás, amelynek komoly következményei lesznek. Ha pusztít a láng: örömünk valóra válik. (S. j.)
Lant. Becsület.
R. M. szerint mutat meghívást egy közeli táncmulatságba.
Láp. Kiadós haszon a gazdaságban. Kerner szerint: lápon járni: betegség. Útonjárónak: rossz vásár.
Lapát. Általában munkát jegyez. Kis lapát: megkönnyebbülés. Mást lapátolni látni: titkot tudunk meg. Szélben lapátolni: gonosz kívánság, amelyre ráfizetünk. Vizet lapátolni: jegyez segítséget levél útján. Péklapát kenyér nélkül: mutat lakásváltozást, kenyérrel: házasságot.
Lapu. Jó idő. Nagy lapulevél: mutat titkot is, aminek megtudásában nem lesz örömünk.
Lárma. Ha az utcáról hallatszik: jó hír egy idegen ember útján, ha az udvarról: civakodás a családban. Ha a kéményben volna lárma: házitolvajt jegyez.
Láz. Lázad ha van, állhatatlan vagy a szerelemben. (Kerner.)
Lazac. Szenvedés, amely szerencsét hoz.
Lé. Kipréselni: hosszú élet. Betegnek adni: felhasználása mások örömének. Jóízű lét inni: egészség.
Asszonytól levet elfogadni és meginni: jegyez házasságtörést, leánynál: megszerelmesedést. (Kerner.) Bűzös lé: öregasszony. (R. M.)
A különös álmokban: lé, amelyet arcunkba öntenének: jegyez pletykálkodást egy nő körül, akit szeretünk. Lében fürdeni: közeli betegség. Savanyú levet inni s attól megundorodni: halál. Kertek alatt folyó léből szomjúságot csillapítani: jegyez szerelmi kiábrándulást egy asszony szemérmetlensége miatt. (S. j.)
Leány. Általában nem szerencsés álom.
Kerner szerint: férfinak: gond, leánynak: öröm. Öreg leány, akit látnánk fiatalkori alakjában: bolonddá tartanak. Mezítelen leány: hideg idő. Leányokkal bujósdit játszani az erdőben vagy a padláson: váratlanságot jegyez. Idegen leány: lehet betegség is. Szép leány, aki olyan szavakat intézne hozzánk, amelyeket leányok nem szoktak mondani: mutatja, hogy leánykérőbe mégy. Igen fiatal lányka útonjárónak nagy bajt jegyez. (R. M.)
A különös álmokból: leány, aki volna fiú: megcsalódást is mutat. Fiú, aki volna leány: öröm. Szent leánnyal lenni semmire sem jó. Cigányleány: utazás. Német leány: változás. Szatmári leány: fáradságos munka. Nyíregyházi leány: engedelmesség. Víg leány: bánat.
Leány a hold első negyedében: hideg időjárást jelez. Andráskor: hosszú telet. Nagyböjtben: tavaszi hó. Kántorböjtben: paráznaság. (Régi magyar naptár.)
Léc. Hosszú léc: ismeretség, amely házassággal végződik. Egyébként veszedelem.
Lecke. Levél.
Ledobni valamit: szerencsétlenség.
Lefátyolozott nő. Hamisság.
Lefogyni. Közeli betegség.
Leforrázni valakit: nagy kellemetlenség.
Legény. Jó vásár.
Légsúlymérő. Csalás.
Léggömb. Válás.
Légy. Gyulladásos betegség.
Kerner szerint: sok légy ha szállna rád: sok civakodásban lesz részed. Téli légy: öregség. Legyet fogni: tilos úton járni. Legyet lenyelni: titkot elárulni. Legyet csapni: ellenségeskedés és valami nagy kellemetlenség. Légy a levegőben: kelepce. Légyraj, amely elől idegen házba menekülnénk: közeli ismeretség egy idegen nővel.
R. M. szerint: légy, amely fülünkbe mászna, jegyez egy hírt, amely miatt sok nyugtalanságunk lesz. Légycsapó: öregasszony.
A különös álmokban: légyraj, amely belepné arcunkat, hogy tőle nem szabadulhatnánk, mutat egy régi szégyent, amely még mindig fáj. Légy, amely dögről szállna ránk: mutat veszedelmet megtartott ígéret miatt.
Istállólégy: kár a gazdaságban. András napja után sok légy a szobában: mutat rövid, vizes telet. Légypiszok: pletyka.
Lehunyt szem. A magunké: igen nagy szerencse. 1833-as könyv szerint: ternó. Ha másé: elfelejtenek legjobb híveink.
Lék. A jégen: adósság. Hordón: rossz szüret.
Lekvár. Minden könyv szerint gazdagság. Lekvárba lépni: jó házasságot kötni.
Lelkész. Különös élmény.
Len. Lenvirág: szerelem. Lening: házasság. Lent szőni: jegyez hosszú telet, csendes öregséget.
Szepességi lenben járni, amely lenből a hagyomány szerint Krisztus urunk ruhácskáit szőtték és a ruhák véle növekedének: nagy szerencse. (1759.) - Kerner szerint lenvirág szőke nőt is jegyez.
Lencse. Közönségesen harag.
Kerner szerint: lencsét enni: nem nagy szerencse. Lencsét szájunkon kiadni magunkból: jegyez megszabadulást egy betegségtől, amely erőnket lekötötte. Lencsés hulladékba lépni, és abban kézzel dolgozni: asszonynak biztos megszerelmesedést mutat. Lencse, amely fülünkből nőne: leánynak hazug szerelmi vallomás, legénynek: elárultatás. Lencse, amely testünk egyéb részein nőne: betegséget mutat.
Lencse (aki eszi): jó szerencse. (R. M.)
Lencseföldön járni: mutat időváltozást. (Régi magyar naptár.) Lencsét ültetni: elvetni gondját egy szerelemnek. (S. j.)
Lengyel nő. Kívánság.
Lenyelni valamit: rendszerint mulatság. Ha torkunkon akadna, amit lenyelünk: rosszul sikerült szórakozás.
Ha leány valami olyant nyelne, amiről szégyellene szólani még anyjának is: jegyez elmaradt szerelmi örömöt. (Kerner.) - Csúnyaságot lenyelni férfiaknak: szerencsétlen szerelem. (R. M.) - A különös álmokból: kisgyermeket nyelni egy asszonynak: jegyez egy leánykori bűnt.
Lenyakaztatni. Nagy szerencse.
Lépcsőn járni: némi szerencse a vásáron. Lépcsőről leesni: jegyez megcsalódást egy meg nem hallgatott jó tanács elmulasztása miatt.
Lépcsőn kandikálni, vagy lajtorja alatt kukucskálni leányok után: erőveszteség. (Kerner.) - Lépcsőn ülni: jelenti egy üzleti ügy elmaradását. (Lipcsei.) - Hóhér lépcsőjén felmenni, és onnan körülnézni: nagy megtiszteltetés jegye. (R. M.) - Lépcsősen nyírott haj: jelent megcsúfoltatást nők részéről. (S. j.)
Lepedő. Rajta hálni: kellemetlenség egy asszony miatt; benne járni: hideg időjárás.
Lepény. Általában öröm.
Lépesméz. Hasznos foglalkozásba kezdesz.
Kerner szerint lépesmézet: enni férfiaknak: jegyzi felesége hóváltozását, asszonynak: férje szerelmét.
Lepke. Szép idő.
Lepkeháton utazni: leánynak elcsábítást ígér. (R. M.)
Levágni csontot: elmúló szerelem.
Leülni olyan helyen, ahova a király is gyalog jár: minél kényelmesebben, annál nagyobb szégyen. (1833.)
Levél. Általában tolvajt jegyez.
Kerner szerint: levelet írni: jegyez egy híradást, amelyet várunk. Levelet pecsételni: titok nyomára jövünk. Levelet postára adni: elhatározás. Eltépett levél: nagy szégyen. Levelet ellopni: leánynak jegyez titkos megszerelmesedést, férfinak: kiábrándulást. Levelet felolvasni: uralom valaki felett. Idegen levél, amelyet nem értünk: csalódás. Régi levél: öreg szülők gondolata.
Levél, mentül cifrább, annál rosszabb. (R. M.)
Levél attól, akit nagyon szeretünk: csalás, elárulás, hitegetés. (S. j.)
Levélhordó: mindig jó hír.
Levél (fa) hullása: betegség. Sárga levél: szomorúság. Zöld levél: öröm.
Levendulaillat: kedves élmény.
Levente. Csak a kártyában jó.
Levest enni: gyarapodás.
Forró leves: elhamarkodott házasság. Hideg leves: öregség. Kutyaleves: beköszöntő gond. Lebbencsleves: mezei munka. (Kerner.) - Levest főzni annak, akit szeretünk: titkon másra áhítozunk. Betegnek levest főzni: a beteg halála. Levest hányni: gonosz. (R. M.) - Leveshús: csendes élet, öregasszony. (S. j.)
Levetkőzni: jegyez új ismeretséget. Nőnek új szerelmet.
Liba. Általában szószátyárság.
Gúnár, amely megtámadna: jegyez csábítást. (R. M.)
Lúdhúst enni: jó. (1833.)
Kernerben: repülő liba: messzi utazás jelképe. Libát ölni: örökség. Libavásár: nevetségesség. Libatoll: gúny. Liba lába: hideg idő. - A jegyzeteimben: sok liba, sok hiábavalóság.
Lidérc. Megcsalnak.
Kernerben: kék színű lidérc: kincset mutat. Jól jegyezd meg a helyet, ahol láttad.
Lidércnaptárt olvasni: jegyez hideg időjárást. (1833.)
Lidércekkel viaskodni, amelyek mellünkre, szájunkra ülnének: férfinak jegyez erőveszteséget egy nő csalfa szerelme által, nőnek elgyengülést egy idegen által. (Régi magyar naptár.)
Útonjárónak lidérccel találkozni: ha jobbról látja, asszonyi csalfaságot, ha balról, asszonyi hűséget mutat. - Lidérccel szeretkezni jegyez csalódást egy régi vágy elérése után. Lidérc, aki asszonyunkat gyötörné, s mi rajta nem segíthetünk, férfinak jegyez egy jó barátot, aki a házibékét helyreállítja. Lidércfejű gyermeket szülni: kikapósság. Lidérc után menni, s őt elérni, s tőle megutálkozni: szerelmi vágy teljesülése és betegség. Lidércekkel András napja után táncolni: gazdának igen rossz telet mutat. Lidérccel kocsin utazni esős éjszakán: hiábavaló gondolat. (R. M.)
A különös álmokból: lidérc, amely bennünk lakna, és mindenfelé hajszolna: jegyez egy régi szerelmet, amely bánatunkkal végződött. Lidérc, akinek volna gyermekteste, de egyébként felnőtt férfi volna: leánynak sóvárgás, asszonynak vétek.
Ligetben járni: szép szerencse.
Liliom. Érzéki szerelem jelvénye.
Liszt. Általában házbéke.
Kerner szerint: égő liszt: elmúlt boldogságot mutat. Liszteszsák: nagy szolgálat. Kiöntött liszt: haláleset.
Lisztet gyúrni jegyez: csendes életet. Lisztből valamit sütni: mutat váratlan vendéget. Lisztes molnár: időváltozás. Lisztesbolt: rövid utazás. Lisztes kötény: vőlegény. (R. M.)
Lángoló liszt: semmire se jó. (1760.)
Litániára menni: jegyez házi perpatvart.
Litániára hívó harangot hallani: öregembernek nem jó, fiatalnak: kis szeretkezést mutat. (Kerner.)
Litánián ülni és mindenki odanézne egy szégyentett miatt: szerencse egy nem remélt szerelemben. (Lipcsei nagy könyv.) - Litániát énekelni: betegnek megkönnyebbülés. (R. M.)
Ló. Lótartónak jelenti saját magát.
A lipcsei nagy könyvben: ugró ló: szerencsétlenség. Ágaskodó ló: nem várt megtiszteltetés. Lovon járni: közeledés a kitűzött célunkhoz. Saját lovunkat látni: jegyez sok örömet és szép szerencsét. Elbukott ló: biztos kellemetlenség.
Kerner szerint: barna ló: jegyez állandó örömet.
A régi magyar naptárban fehér ló: a megelégedett, boldog házaséletet jelenti. Piros ló: utazás szerelmesünkkel. Fekete ló: nyomott, szomorú idő. Döglött ló mutatja, hogy életünk végéig verejtékkel kell megszerezni kenyerünket: Lószerszám: vidám élet. Lóistálló: dolog, amelyet szívesen végzünk. Ló, amely mély sárból ugorva vonja ki a szekeret: biztos megszabadulás kínzó gondoktól. Sárba vagy vízbe fúló ló: nagy szükség, rossz esztendő.
Asszonynak lóval hálni: nagy szerencse. Lóban lenni: kivételes látogató. Lóval versenyt futni és azt megelőzni: tűzveszedelem. (R. M.)
Lóbőrt nyekeregni hallani a padláson: hideg időjárás. Ló után járni: szép idő. Ló, amely állna templom belsejében: mutat háborút. Felhők között járó ló: uralkodóváltozást. Lónyerítés András napján: hosszú, hideg tél. (D. G. Gy. gyűjtése.)
Lovat eladni és szép nyereségre szert tenni: asszonynak mutat bánatot, férfinak örömet. (V. Gy.-né.)
Gvadányi szerint: lovat látni legjobb: csikó korában. Cigányló: rossz esztendő. Pejló: kísértet.
Locsolni: jó mulatság.
Ablakból locsolni asszonynak: egy férfi megszerelmesedését jegyzi. Kulcslyukon kilocsolni: kacérság. Öregember fejére fiatalasszonynak locsolni: paráznaság. (Kerner.)
Lomb. Utazás.
Lőcs. Gazdagság. Mennél nagyobb, annál jobb.
Lucfenyő. Alföldi embernek utazás.
Lutri (-n nyerni): öregség.
Lyuk. Csak ha kicsi, akkor jó.
Ürgelyuk: bujdosás. Rókalyuk: rossz vásár. Egérlyuk: kis jövedelem. (R. M.)
*
Az alább következő álomfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:
Lábat mosni: nagy nyavalya. Mezítláb járni: szerencsétlenség. Ha sok lábad vagyon: gonosz az uratlan szolgának, az utazónak: jó. Ha négy lábad van: csalódsz.
Lajtorját látni: járás.
Lámpás, szép és égő gyertya benne: öröm.
Láncot látni: fogságba esni.
Lantot, kobzot verni: tested őrizd a gonosztól.
Legyet látni: gyulladás. Legyet sokat látni: versengés.
Len: asszonyi állatnak hű szerelme. Lent látni: rövid nap idegent várj.
Levelet olvasni: jó vagy gonosz hír, aszerint, ami a levélben áll. Levelet látni: lopótól őrizkedj. Levél, elszakadozott: kisebbség. Levelet mástól elvenni és magyarázni: neked igazat jelent.
Liliom: tartóztatás, bántás.
Liszttel bánni: szaporodás.
Ló, amely sárban megakadt, de kiugrik: amely embernek gondja van, idővel elveti magától. Lovat látni elsüllyedni vagy vízbe fúlni: nyomorúságba esni. Lovat látni: sok jót nyersz. Lovat, szürkét, látni: gond. Lovat, feketét, elhagyni: gondtól menekedni. Lovat eladni: semmire sem jó. Lovat megvenni, vereset, fehéret és szürkét: jó szerencsét várj. Lovat téli időben patkolni látni: nemsokára valami jó ér, ha el nem mulasztod. Lovat, heréltet, látni: titkon esett kár. Lovat, vadat, tartani: ellenséged legyőzöd. Lovat, szederjest, látni: átkozódás. Lovat, gyorsat, látni: dolgozás. Lovat, feketét, látni: kegyetlenség. Lovat, fehéret, látni: öröm. Lovat, halottat, látni: nyereség és igen jó esztendő. Ló hátán nyargalni széjjel a városban: kihirdettetni. Lovon, feketén, járni: harag. Lovon, fehéren, járni: jó szerencse. Lovat, vereset, látni: nagy vígság. Lovat, megnyúzottat, látni: ellensége neki örül. Lovat, haragost, mely hámban áll, kötőféknél, megfogni: tisztbeli embert, ki neked rosszat kíván, megbékéltetni. Lóra, magasra, hágni: örvendezés.
Lopni: azoknak hitetlenségét jelenti, akikkel lakol, és veszélyt.
Ha magad lősz: szerencse, dolgaidban sok nyereség. Lövést hallani: családi bánat, többnyire fiú miatt.
Lövészt látni: semmire sem jó.
Ludat látni: tisztesség. Ludat enni: nagy haszon.
Vissza az ABC-hez.
|